Nyitva tartás

HétfőSzünnap
Kedd9:00 - 17:00
Szerda9:00 - 17:00
Csütörtök9:00 - 17:00
Péntek9:00 - 17:00
Szombat9:00 - 13:00
VasárnapZárva

Munkatársak:

- Prinyi Tünde - igazgató
- Szathmári Fruzsina - feldolgozó
- Kovácsné Mucza Judit - olvasószolgálat
- Görbéné Kacziba Katalin - olvasószolgálat
- Nováki János - rendszergazda
- Majoros Andrásné - takarító

Adatok

Városi Könyvtár és Információs Központ
5350 Tiszafüred, Petőfi Sándor utca 15.
Tel.: 59/351-300
e-mail: furedlib@gmail.com
Adószám: 15577300-1-16




Könyvtár története


A tiszafüredi könyvtár elődje 1877-ben alakult Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet néven (alapítói: Tariczky Endre és Milesz Béla). Az egylet könyvtárában 1942-ben 9000 kötet volt, a gyűjtemény nagy része a háború alatt elpusztult, szétszóródott, megsemmisült.
A mai intézményt a Tiszafüredi Járási Tanács 1952 április 12-én "Tiszafüredi Járási Könyvtár" néven, a megmaradt 210 kötettel alapította meg, amely kezdetben a település központjában kapott helyet (a mai Deák téren).

Az egyszemélyes könyvtár vezetője a megalakulástól (1952) Mihalcsik Menyhért, majd 1953-tól Horváth Mihály, akit Vilmon Gyula követett. 1954-től már három alkalmazottja volt a könyvtárnak. 1956. január 15-én a könyvtár vezetését Nagy János pedagógus vette át. 1974-től Gaál Sándor lett az igazgató közel 30 éven át nyugdíjba vonulásáig, de ezt követően is részese maradt hosszú évekig a könyvtári munkának. 2003 őszétől Orbánné dr. Szegő Ágnes az igazgató, majd 2012 nyarától Prinyi Tünde gyermekkönyvtáros az intézmény vezetője.

1984-ben Városi Könyvtár nevet kapta az intézmény (Tiszafüred városi rangra lépett), majd 1987-ben az újonnan épült Petőfi utcai könyvtári épületbe költözött.
Az 1990-es évektől a könyvtár fontos célja lett a számítógép használatra való áttérés, a korszerűbb szolgáltatások bevezetése és elterjedése, valamint a megnövekedett gyűjtött adatok tárolása/kereshetősége céljából 1995-től a TextLib könyvtári adatbázis feltöltése megkezdődött, amely lehetővé tette 2002-től az on-line katalógus alkalmazását. A könyvtári állomány vonalkódozása ezzel párhuzamosan zajlott, 2008-tól már csak elektronikus kölcsönzés folyik.
2004-ben pályázatok segítségével az elavult számítógépes park cseréje által újabb szolgáltatásokkal bővült a kínálat. Elkezdődött a helytörténet egy részének digitalizálása: több ezer fotó és dia szkennelése, és az adatbázisban rögzítése. Videó digitalizálás is lehetővé vált, és a helyi televízióadások is megőrzésre kerültek.
2008-tól az intézmény „Városi Könyvtár és Információs Központ” néven működik tovább, a TIOP és TÁMOP pályázatoknak köszönhetően jelentős informatikai és könyvtári programokhoz szükséges eszközbeszerzések történtek, oktatóterem épült és bővültek a könyvtári programok.
2015-től a könyvbeszerzési keret többszörösére nőtt, amely által évi közel 1000 db új kötettel gyarapodik a könyvtár. Havi rendszerességgel küldünk hírlevelet és könyvajánlót (könyvújdonságainkról) olvasóink számára. Közösségi terek kialakítására is sor került, igazodva a megváltozott használói igényekhez (mese-sarok, bábszínház, Tini-tanya). A könyvtári szolgáltatás bővült az ingyenes WiFi elérhetőséggel, laminálással, valamint a színes és bő programkínálattal: előadások, kiállítások, klubok, gyermekfoglalkozások, strandkönyvtár, digitális programok.
2019-től a „Tiszafüredi Könyvtárpártoló Alapítvány” támogatásával (ezt megelőzően is), a szolgálati számítógépek jelentős részét lecserélhettük, ezúttal is köszönjük a támogatóknak!
A 2020-2021-es covid járvány miatti korlátozások új kihívásként érintették az intézmény működését, de ez idő alatt is a belső munkálatok, állománykarbantartás, on-line térben való jelenlét erősítése és az olvasók távoli kiszolgálása, a "Könyvtári csomag" bevezetése adta a megoldást.

Napjainkban a tiszafüredi könyvtárba érkező látogató jó színvonalú, megbízható szolgáltatásokra, szakszerűen feltárt gyűjteményre találhat, a helyismereti gyűjtemény folyamatosan fejlődik, a következő nagy feladat a digitalizálásuk és on-line szolgáltatásuk lesz.




Könyvtár részlegeinek bemutatása



Felnőttkönyvtár


Felnőtt olvasóink számára lehetőség nyílik a szabadpolcos válogatásra. Két részből áll: szépirodalom és tényirodalom. A szépirodalmi könyvek szerzők szerinti betűrendben követik egymást. Több téma szerinti kiemelés található itt: könyvújdonságok, fantasy és krimi könyvek, romantikus művek, idegen nyelvű kiadványok. A szakkönyvek tudományágak szerinti csoportosításban helyezkednek el.


Olvasóterem


Ez a részleg több funkciót lát el, alkalmazkodva ezzel a megváltozott olvasói igényekhez: kiállítótér, hírlapolvasó és rendezvények helyszíne is egyben. Egyik része helyben használatra alkalmas terület, ahol a kézikönyvek találhatók meg, valamint a hírlapok és számítógépek kaptak itt helyet. A kiállítótér rendszeresen ad lehetőséget a helyi művészek bemutatkozására alkotásaik által. Itt rendezzük meg a népszerű író-olvasó találkozókat, előadásokat és egyéb programokat.


Gyermekkönyvtár


A gyermekek számára válogatott könyvek külön részlegben, testméretükhöz igazodó állványokon kaptak helyet. Az életkort is figyelembe véve témák szerinti csoportosítás segíti a gyors és egyszerű tájékozódást. Gazdag a választék mesékben, a legkisebbek számára írt lapozókban, amely kötetek a "Mesesarokban" kerültek elhelyezésre. Találhatók még versek, sorozatok, történelmi és kalandos könyvek. Az ismeretterjesztő művek közül beszerzésre kerülnek a legfrissebb kiadványok is.


Tini-tanya


Külön szobában kaptak helyet az ifjaknak szánt kötetek, ahol van lehetőség beszélgetésre, kisebb csoportos találkozók tartására, társasjátékokkal, hangulatos, kényelmes berendezéssel.


Gyerekolvasóterem


A gyermek olvasók számára elkülönített terem alkalmas az alapfunkcióján túl könyvtári csoportos foglalkozások tartására és egyéb szabadidős programok lebonyolítására (előadások, kézműves foglalkozás, bábjáték, olvasótábor, könyvtári olvasókörök találkozó helye).
A terem bérelhető előadások, találkozók számára.


Helyismereti gyűjtemény


A helyismereti gyűjtemény tartalmaz diafelvételeket, fényképeket, hírlap- és folyóiratcikk-kivágatokat, apró nyomtatványokat, plakátokat, kéziratokat, egyházi anyakönyveket, továbbá az 1884-1914 között megjelent helyi hetilapokat mikrofilmen és elektronikus dokumentum formában. Naprakész a feldolgozása a friss helyismereti médiahíreknek. A folyamatos adatgyűjtések és a meglévő anyagok állagmegóvása, kutatása komoly munkát igényel, de a jövő számára meg kell őrizni a jelent és a múltat is.