1873. január 12-én Tiszafüreden, a Kaszinóban Tariczky Endre előadást tartott: “a tiszaörvényi pogány sírokról, különösen s átaljában Tisza-füred vidéke régészeti becséről.” Az előadáson helybeliek és vidékről ötvenen jelentek meg. Az előadás végén T.E. régészeti egylet megalakítását kezdeményezte. A régészeti egylet megalakítására hét tagú bizottság alakult (4 vidéki, 3 helyi taggal): Borbély Miklós, Tiszaderzs; Horthy István, Kenderes; Dabóczky László, Tisza-szalók; Kovács Kálmán, Tisza-igar; Tiszafüredről pedig: Okolicsányi György; Károlyi Lajos és Tariczky Endre voltak a testület tagjai. Póttagok lettek: Bán Zsigmond; Menczer Ignác; Justus Gusztáv; Komjáthy Imre; Sárkány Ferenc; Kalavszky Albert és Kovácz Gyula.
Három nap múlva Tariczky Endre levélben tájékoztatta főpásztorát, Bartakovics érseket január 12-i előadásának sikeréről, s a régészeti egylet megalakításával kapcsolatos elképzeléseiről. Bartakovics érsek válaszában, január 21-i keltezéssel, tájékoztatta a füredi plébánost arról, hogy Egerben, a líceum épületében múzeumot rendez be, ahol régészeti tárgyakat is bemutatnak majd. Írta: “kár volna tehát, ha Füreden ily gyűjtemény külön állíttatnék. Eger a két megyének fővárosa, itt tehát kell és illik, hogy ilyen múzeum felállíttassék, amikor erre alkalmas helyisége is van.” Tariczky példateremtő hűsége és engedelmessége több mint 3 évig tartott, majd
1876. október 19-én az EGER c. megyei lap közölte Tariczky Endre tiszafüredi plébános felhívását a régészeti egylet megalakítására.
1877. május 20-án már megkezdték a Tiszafüredvidéki Régészeti Egylet pénztárkönyvének vezetését, s ez év karácsonya előtt az első ásatást is.
1878. június 14-én a vallás-, és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta a Tiszafüredvidéki Régészeti Egylet alapszabályát.
1878. október 13-án tisztségválasztó közgyűlést tartott a Tiszafüredvidéki régészeti egylet, ahol Tariczky Endre előadást tartott “A tiszafüredvidéki agyagedényipar fejlődése a kőkortól a vaskorig” címmel,
1878. október 28-án Budapesten, az Országos Régészeti és Embertani Társulat ülésén Pulszky Ferenc nemzeti múzeumi igazgató ismertette a tisza-füredi múzeumot, Tariczky Endre és a Tiszafüredvidéki Régészeti Egyesület tevékenységét.
1884. december 31 napjától újjáalakulásáig, egészen 1889. november 3-ig szünetelt a Tiszafüredvidéki Régészeti Egylet működése.
1894. október 21-én saját könyvtára javára táncmulatságot rendezett a Tisza-füredi gazdakör.
1894. november 18-án közös értekezletet tartott a képviselő-testület küldöttsége a régészeti egylet választmányával, döntés született a gyűjtemény városházán való elhelyezéséről. Öt nappal később, 23-án a város képviselő-testületének és a régészeti egyletnek küldöttsége tisztelgett Wekerle Sándor miniszterelnöknél és Eötvös Loránd kultuszminiszternél, a múzeum és közkönyvtár fejlesztése, méltóbb elhelyezése (támogatása) ügyében.
1895. február 25-én könyvtára gyarapítására táncvigalmat rendezett a gazdakör.
1896. január 5-én, könyvtára javára farsangi táncvigalmat rendezett a Polgári Kaszinó.
1896. május 10-én felolvasással egybekötött közebédet, majd az ifjúsági könyvtár gyarapítására táncvigalmat rendezett a milleneum tiszteletére a tiszafüredi gazdakör.
1896. június 20-án Gencsy Gábor kertjében, saját könyvtára javára, nyári táncmulatságot rendezett a Tiszafüredi Polgári kaszinó.
1896. július 12-én aláírták a Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet alapszabályát.
1912-ben elhunyt a két alapító: Tariczky Endre és Milesz Béla. Örökségük az 1866. május 23-án született Kürthy Sándor községi tisztviselőre, később jegyzőre maradt, aki a következő 40 éven át, haláláig viselte gondját egyletnek és gyűjteménynek egyaránt.
A Tiszafüredi Múzeum ás Könyvtáregylet választmánya utolsó közgyűlését 1942-ben tartotta, a pénztárkönyv utolsó bejegyzése 1943-ból való.
1946 elején Szabó Imre kapott megbízást a megmaradt értékek mentésére, akinek erre vonatkozó visszaemlékezését ismerjük … a tárlók, szekrények, ablakok üvegeit betörve, a gyűjteményt szétdúlva találta. A könyvek egy része a községháza mögötti részen, meglehetősen tönkrement állapotban előkerült, a házaktól is próbálták összeszedni a köteteket…
1949 tavaszáról már vannak adatok rendszeres könyvtári kölcsönzésről, a múzeum mint az ország első falumúzeuma, ez év december 21-én nyílt meg, másnap hatályosult a BM. rendelet, amelynek nyomán az egylet hivatalosan is feloszlott. A megmaradt könyvtári könyvek indexen lévő köteteit zúzdába küldték, a megalakuló járási könyvtár gyűjteményébe mindössze 210 db. került.
1952. október 12-én ünnepélyes keretek között megnyílt a tiszafüredi járási könyvtár. Alapító vezetője Mihalcsik Menyhért volt.
1970. november 6-án klubkönyvtár nyílt Tiszafüred – Kócsujfalun.
1973. január 29-én, egy lakás megszüntetését követően gyermekrészleggel bővült az (akkori nevén) nagyközségi-járási könyvtár.
1977. május 31-én, újabb két lakás helyével növekedve, jelentős átalakítást és felújítást követően a Régészeti Egylet megalakulásának centenáriumára, az ünnepi könyvhétre nyílt meg a nagyközségi-járási könyvtár kapuja. Köszöntés után Papp István, az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ igazgatója mondott ünnepi beszédet, Rente Ferenc tanácselnök adta át a bővített, felújított intézményt használóinak, majd Surányi Ibolya előadóművész és Pelsőczy László gitárművész irodalmi műsora hangzott el: “Én bús szívem vidámsága…” címmel.
1978 szeptemberétől az örvényi alsó-tagozatos tanulókat is a füredi Zrínyi iskola fogadta be. December 1-jén átadták a Tiszafüred-Örvényi klubkönyvtárat, amely a volt iskola épületébe költözött.
1985-ben a könyvtár elnyerte “Szolnok megye Közművelődési díját”.
1988. január 20-án, új helyén, az épületben működő iskolák könyvtáraként is megkezdte a kölcsönzést a városi könyvtár.
1988. április 8-án, Dr. Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese közreműködésével, “költészet-napi” alkalomként ünnepélyesen is megnyílt a városi könyvtár, amely abban az időszakban a hazai kisvárosi könyvtárak körében érzékelhető figyelmet váltott ki.
1988. szeptember 20-án Tiszafüreden tartották kétnapos értekezletüket a megyei könyvtárak igazgatói.
1991. október 21-én a könyvtárban megkezdődött a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Olvasás – Olvasószolgálati Szekciójának őszi tanácskozása: “Egy fedél alatt. Iskola a könyvtárban-könyvtár az iskolában” címmel.
1993. június 14-én helyismereti gyűjteményekkel foglalkozó könyvtárosok tanácskozása kezdődött a városi könyvtárban.
1994. február 15-én Szana Tamás születésének 150. évfordulója alkalmából — a nagy olvasóteremben utoljára – emlékülést rendezett a TIT Városi – Városkörnyéki Szervezete.
1994. áprilisában üzembe állt az első számítógép, május 11-én megkezdődtek a gyermekkönyvtár és az olvasóterem szűkítésének munkálatai. A provizórikus átalakítás eredményeként a nyári időszak végére 15% – kal csökkent a könyvtár alapterülete, a látogatók 30 olvasótermi férőhelyet, a város 50-70 fő befogadására alkalmas előadótermet veszített. Évtizedekre talán.
1995. július 17-én egyetlen DLC 486 típusú számítógépen megkezdődtek a könyvtári gyűjtemény honosításának adatbeviteli munkái.
1995. augusztus 31-én a képviselő-testület határozata alapján a városi könyvtár szakalkalmazotti körben 30%-os létszámcsökkentést hajtott végre, amelynek aránya országos viszonylatban is példátlannak bizonyult. Az elbocsátásokkal a nyitvatartási idő heti 32 órára csökkent úgy, hogy csütörtöki napokon a nyitás d. u. 2 órára került.
1997. november 3-án Tiszafüreden első alkalommal tartottak rendezvényt a tudomány napja alkalmával, Tiszafüredről elszármazott kutatók, egyetemi oktatók, szakkönyvek szerzői stb. közreműködésével.
1998. március 18-án befejeződött a könyvtárban a könyvállomány felvitele a számítógépes adatbázisba (TEXTLIB). Kevesebb mint 3 év alatt az adatbázisba mintegy 92.000 új rekordot vittek be a könyvtár munkatársai, s közel 62.000 rekordot módosítottak. Ezzel megvalósultak az integrált számítógépes rendszerre való áttérés feltételei. A kölcsönzési forgalom számítógépes nyilvántartása ez év május 28-án indult el.
1999. augusztus 5-én a könyvtár (csak szakalkalmazotti használatra), a középiskola jóvoltából internet – hozzáféréshez jutott.
2000. május 14-én vasárnap befejeződött az 1975. óta kézírással vezetett eseménytár (helytörténeti kronológia) számítógépes feltárása.
2000. november 8-án a Könyvtári Levelező Lap c. folyóirat bemutatta a tiszafüredi könyvtár “Könyvtári Hívogató” c. kiadványának két oldalát. Ebben a hónapban teljesültek a nyilvános internet-hozzáférés feltételei. A hó végére elindult a könyvtár katalógusa és a világháló közötti kapcsolatot szolgáló számítógépes program. A telepítésben, “hangolásban ” közreműködött Szüts Ferenc és Takáts Béla (Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok), Pák László tanár Tiszafüred.
2001. november 6-án a Külügyminisztérium által meghirdetett, az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítését segítő pályázat egyik nyerteseként a tiszafüredi könyvtár képviselője oklevelet vett át az országgyűlési könyvtárban rendezett ünnepélyes eredményhirdetésen.
2002. október 22-én, fennállásának 50. évfordulója alkalmával “Félszáz év a szolgálatban” címmel megemlékezést szervezett a könyvtár, melyen Bertalanné Kovács Piroska, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója mondott köszöntőt, Meister Éva színművész “Csöndes kiáltvány a vesztesekért” c. előadói estjét Molnár H. Lajos író vezette be.
„2003. május 6-án a nyugállományba készülő Gaál Sándortól elköszöntek Jász-Nagykun-Szolnok megye könyvtárainak vezetői.
2003. július 1 napjától Tiszafüred Város Önkormányzata Orbánné dr. Szegő Ágnest kinevezte a Tiszafüredi Városi Könyvtár és Információs Központ igazgatójává. 2009. december 9-én, soros ülésén elismerés mellett tudomásul vette a tárgyévben végzett könyvtári szakfelügyelet megállapításait.”(Válogatásunk a “TISZAFÜRED GYŰJTEMÉNY” számítógépes adatbázisának támogatásával készült.)